Az elmúlt hetek eseményei alapján sajnos nem kérdés: válságban van a hazai röplabdaklubok többsége. De mi lehet a megoldás? Vitaindító cikkünkhöz véleményeket, hozzászólásokat, ötleteket várunk!

Ahogyan az elmúlt hetekben arról beszámoltunk, számos magyar röplabdacsapat súlyos problémákkal küszködik, és ez a bajnoki nevezéseken is erősen meglátszik.

A nőknél a Nyíregyházi Főiskola SE biztosan nem indul egyik osztályban sem. Az NRK-Nyíregyháza indulására is rendkívül csekély az esély. A MÁV Előre SC az Extraliga helyett az NB II-be fog nevezni. A Palota sorsa kérdéses, az Agria RC-Eger és a Kalocsai SE semmiképp nem vesz részt az NB I-ben, csak a másodosztályban.

A férfiaknál a Veszprémi RC az Extraliga helyett az NB II-ben játszik, a HPQ-Szeged nevezett, de korántsem biztos, hogy el is tud indulni az NB I-ben, vagy az élvonalban. A Pécsi TE-PEAC részt vehetne az NB I-ben, de marad a másodvonalban.

Korábban is számos csapat, illetve klub szűnt meg. Nem kell visszamenni az időben a Spartacus, a Honvéd és a Tungsram haláláig. Annak idején az Eger, a Szeged és a Csepel is megszűnt, de ezek szerencsére később újjáéledtek, és jelenleg is léteznek. Vegetálnak... A közelmúltban a Jászberény és a Kecskemét női csapatai az Extraligából az NB II-be kényszerültek, és azóta is ott vannak, a legutóbbi szezonban pedig az ajkai ARC RSE-nek és a nyíregyházi Nyírsulinak kellett visszalépnie.

A férfiaknál nincs már Salgótarján, Ózd, Gyöngyös, Tab és Tatabánya, illetve még számos olyan egyesület, amelyet most kifelejtettem a felsorolásból. Elnézést érte! Tagadhatatlan tény, hogy évről-évre folyamatosan szűnnek meg klubok, szakosztályok, csapatok. Az NB I-nek és az NB II-nek a férfiak mezőnyében már semmi értelme, és hamarosan a nőknél sem lesz. Igen ám, de ha megfigyeljük, a megszűnési és visszalépési hullám csak részben igaz, méghozzá a szövetségi bajnokságok esetében!

És szerintem itt van a kutya elásva. Előre szeretném leszögezni, hogy nem akarok szövetségezni, nem akarok mindent a központi irányításra fogni, de az tagadhatatlan, hogy az MRSZ-nek óriási felelőssége van mindezekkel kapcsolatban. A korábbi és a jelenlegi vezetésnek is. Ugyanis ahogy szezonról-szezonra emelkednek a különböző sorozatok (bajnokságok, kupák, felnőtt, utánpótlás) kötelező díjai, úgy csökken a résztvevő csapatok száma. És ezzel párhuzamosan nő a regionális bajnokságokban induló együttesek száma!

Hogy a Budapest-bajnokság a csapatlétszámot és a színvonalat tekintve is az NB II előtt jár, az régóta köztudott, de mindez lassacskán a kelet-magyarországi és a nyugat-magyarországi regionális bajnokság igaz lesz! Vannak ugyanis olyan egyesületek, amelyekről nyugodtan és egyszerűen azt hihetnénk, hogy megszűntek, miközben ez egyáltalán nincs így! Köszönik szépen, nagyon jól vannak, és a tornarendszerű területi bajnokságokban versenyeznek, a szövetségi költségek töredékéért!

Az MRSZ előző vezetésének a gyöngyösi Farkas László hónapokig, évekig könyörgött, hogy csökkentsék a díjakat, mert ha minden így marad, hamarosan kiürül az NB II. Természetesen süket fülekre talált, a hevesiek kisvártatva csatlakoztak is a keleti régiós sorozathoz, amelynek immár a dunántúli megfelelője is egyre népszerűbb. De mi lehet a megoldás? Szerintem két lehetőség van.

1. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem változik semmi, a szövetségi sorozatok díjai évről-évre tovább nőnek, egyre kevesebb csapat indul, végül bekövetkezik az, amit évek óta sokan jósolnak: nem lesz csapat, amelynek az MRSZ kiírhatná a bajnokságokat, miközben minden egyesület boldogan él (és nem hal meg) a regionális sorozatokban, amelyekben sokkal kisebb összegekért vehet részt. Tehát hamarosan ezek a területi versenyek jelentik majd a magyar röplabdát felnőtt- és utánpótlásszinten is.

2. A központban belátják a helyzet komolyságát és súlyosságát, megpróbálnak minimális megértést tanúsítani a csapatok, klubok iránt, illetve azok válságos anyagi helyzetével kapcsolatban, és drasztikusan csökkentik a díjakat. Mindössze jelképes, néhányezer forintos költségeket vezetnek be, amivel olyan eget rengetően jelentős bevételtől nem is esnek el, mert sok kicsi sokra megy, kiegyeznek a regionális bajnokságok szervezőivel, azok így megszűnnek, és a csapatok visszatérnek az MRSZ-bajnokságokba. Ennek természetesen fontos, elengedhetetlen összetevője a szintén folyamatosan növekvő játékvezetői költségek csökkentése, valamint az összes nevetséges pénzbeszedési próbálkozás megszüntetése (például: orvosi és gyúrói engedély díja, kötelező labdavásárlás, stb.)!

Én jelenleg ezt a két utat látom, de mivel ez egy vitaindító írásnak készült, várom a véleményeket, ötleteket, javaslatokat, hogyan lehet megállítani a csapatok megszűnését. A mostani helyzetben, napjainkban csak egy megoldást látok. Azt, amelyet néhány sorral feljebb, az első pontban említettem.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Röplabda Szövetségnek az elmúlt szezonban is jól sikerült (gyakorlatilag a szövetségnek adott pénz nélkül) megrendeznie a területi bajnokságot. A következő idényben ismét megpróbálnak elindulni, és szemernyi kétségünk sem lehet, hogy sikerrel járnak. Legutóbb Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megyei csapatok indultak. A kezdeti bizonytalanságoktól eltekintve a bajnokság a célját elérte, versenyzési lehetőséget biztosított számos csapatnak, röplabdásnak.

A következő bajnoki évben is hasonló módon gondolják megrendezni bajnokságukat. Örömmel vennék, ha más megyékből is még több csapat csatlakozna. Úgy gondolják, hogy a jelenlegi pénztelen világban így talán sikerülhet a sportág fennmaradásának, a röplabdások versenyeztetésének elősegítése.

A nyugat-magyarországi regionális bajnokság 2011–2012-es szezonjának tájékoztatója ide kattintva olvasható!