Az osztrák SK Posojilnica Aich/Dob kedden hazai pályán, a szlovéniai Prevalje városában játszott a török Arkas Izmir ellen a Challenge Kupa elődöntőjének első mérkőzésén. Koch Róbert csapata kétjátszmás hátrányból nyert 3:2-re Mészáros Dömötör ellen. Három kiváló magyar edző, Nyári Sándor, Demeter György és Zarka Péter a helyszínen tekintette meg a rangadót, s egybehangzó véleményük szerint a feladó volt a találkozó nyerőembere! Exkluzív nyilatkozatok!
• Helyszíni tudósítás itt!
• Képgaléria itt!
• Statisztika itt!
Koch Róbert, a győztes osztrák SK Posojilnica Aich/Dob feladója
– Itt mindig ilyen fantasztikus a hangulat a hazai meccseken?
– Nem mindig, de ez most egy elég fontos mérkőzés volt, sokan kijöttek. Volt már ilyen a Bled ellen. Jó érzés ilyen körülmények között játszani, de az is fontos, hogy jól menjen a játék, mert az önmagában nem elég, ha a közönség jó. De ez tényleg nagyon jó hangulatú mérkőzés volt!
– 0:2 után mi változott?
– Ezen a szinten agresszív nyitások nélkül nem lehet mérkőzést nyerni. Az első és a második szettben nem jöttek be ezek a szerváink, sokat hibáztunk, de az volt az edzői utasítás, hogy ne álljunk le ezzel, annak ellenére, hogy sok volt a hiba. Puha szervákkal úgysem nyerünk, ha csak át íveljük a labdákat, szétütnek minket. A harmadik játszmától aztán egyre jobban bejöttek a nyitásaink, és a törökök húzóembere, a kolumbiai Agamez formája alaposan visszaesett, és egy kicsit lazára vette a figurát, ő egyébként több pénzt keres, mint nálunk az egész csapat! Nagyjából ennek köszönhető, meg annak, hogy nem adtuk fel!
– Hogy látta honfitársa, Mészáros Dömötör játékát?
– Támadásban jobbak lettek a törökök, amikor beállt, mert a balkezes Subasi a második szett végén eléggé hullámvölgybe került. Mi a nyitásainkkal Subasit kerestük, ha a pályán volt, aztán pedig Dömét. A brazil Bravo a legtechnikásabb játékos az Arkas csapatában, vele nehéz dolgunk lett volna, ezért ezt a két embert szerváltuk.
– Volt egy emlékezetes jelenete a meccsnek, amikor blokkolta Mészáros Dömötör ütését.
– Többször is előfordulhatott volna... De az az egy szerencsére nagyon jó pillanatban történt.
– Hogy bírta a több mint kétórás, ötjátszmás csatát?
– Amikor Döme nyitássorozatával fordított az ellenfél, akkor egy kicsit megijedtem. Ő nem nagyon rizikózik mostanában szervában, hanem hat méterre lepörgeti a labdát, mi ezért egészen feljöttünk mélyebbre nyitást fogadni. Ehhez képest odavágott két erősebbet, tehát ritmust váltott, amire nem voltunk felkészülve. Aztán szerencsére 10:11-nél elrontotta a nyitást
– A fantasztikus menetelés tehát folytatódott, mi a titka a csapatnak?
– Keveset edzünk, és nagyon kitartóak vagyunk, semmilyen állásnál nem adjuk fel a meccseket! Rutinos a csapatunk, harminc év fölött van majdnem mindenki. Egy luk van, az egyik nyitásfogadó hely, azon mindig változtat az edző, sokat cserélget, amit én annyira nem szeretek. Most jött hozzánk egy bolgár srác, aki még nincs beépítve a csapatba, de bízom benne, hogy amikor elkezdjük Ausztriában a rájátszást, már ő is rendben lesz.
– A belga Menen ellen az idegenbeli visszavágón sikerült megnyerniük az aranyjátszmát, és most jön egy újabb idegenbeli visszavágó...
– Az esélyünk szerintem nulla, de az biztos, hogy csak az aranyjátszmára fogunk készülni.
Mészáros Dömötör, az Arkas Izmir ütőjátékosa
– Hogyan látta csapata játékát addig, amíg nem lépett pályára?
– Jól játszottunk az első és a második szettben, jól ütöttünk, jól fogadtunk, jól védekeztünk. Robiék szerintem gyengébben kezdtek, de utána megjött az önbizalmuk, jobban fogadtak, elkezdtek jól nyitni és támadni.
– Hogyan értékeli a saját játékát?
– A tudásomhoz képest szerintem jó voltam, mezőnymunkában jobb is lehettem volna, meg az éles labdákat támadásban jobban is megoldhattam volna. A végén a kulcsembereink keze megremegett, sokat hibáztak.
– Hogy látta Koch Róbert játékát?
– Egyszerű volt, de precíz! A mi feladónk is jól játszott, de nem volt precíz, ez sokat nyomott a latban. A mi jobbik centerünket például háromszor is blokkolták a hazaiak, ráadásul nem is kicsit!
– Elképzelhetőnek tartja, hogy a visszavágón is komoly veszélyt jelenthet az osztrák csapat?
– Persze! Ebből a szempontból nagyon veszélyes az aranyjátszma-rendszer. Vezettünk 2:0-ra, a folytatást egy kicsit ellébecoltuk, feltámadt az ellenfél, kapott egy kis önbizalmat, és kikaptunk 3:2-re. Mindenképpen nyernünk kell otthon, aztán a ráadásjátszmában maximálisan összpontosítani, és bejutni a döntőbe, ahol szerintem az olasz Maceratával találkoznánk.
– Az elmúlt héten egy Török Kupa-mérkőzést és egy bajnokit is végigjátszott, és a statisztikája alapján nagyon jól teljesített. Hogyan fogadta, hogy ezek után mégsem volt kezdő ezen a találkozón?
– Egy kicsit sem lepett meg, készültem rá, mert a lábamban egy izom meghúzódott, és mondta, hogy pihentet. Én nyugodt vagyok, játszom a saját játékomat, amikor kell, akkor a maximumot nyújtom, és bizonyítok. Nem neki, hanem saját magamnak, meg bárki másnak. Ezen már nem stresszelek. Volt idő, amikor még idegeskedtem emiatt, de mostanában már nem. Ahogy esik, úgy puffan. Tisztában vagyok a játéktudásommal, de az edző döntése a csapat összeállítása. Jók voltunk, de lehettünk volna sokkal jobbak is. Sokkal jobban kell koncentrálnunk bizonyos dolgokra. Szerintem jobbak vagyunk, mint az osztrákok, ennek ellenére ma felülmúltak minket. Talán jobban akarták a győzelmet, mint mi, ez viszont baj!
Nyári Sándor, a Szolnok, a Szeged, a magyar férfiválogatott és a BSE korábbi, a Veszprém jelenlegi edzője
„Nagyon jól felszívták magukat a hazaiak a végére, pedig az elején nem láttam, hogy mit is akarnak játszani. Szerintem perdöntő volt, hogy Koch Robi a kivédekezett labdák – nem potyalabdák, nem bejátszott nyitásfogadások – után kilépett a négyes hely felé, és gyönyörűen visszalőtte a labdát a diagonálnak. Nagyon jól osztott kettes helyre. Én úgy emlékeztem rá, hogy inkább a négyest és a centert foglalkoztatja túlnyomó többségben. Ő volt az egyik legjobb játékos a mezőnyben! Még mindig nagyon jó röplabdázó. Megöregedett, elszemtelenedett, és bátrabbá vált! A törökök feladója viszont sokszor tempózavarokat okozott az ütőknek. Mészáros Dömötör nagyon jól kezdett, jól támadott, pontosan fogadott és hibátlanul nyitott, de utána többször megfogták. A szervafogadása végig megfelelő volt, de volt egy olyan állás, amelyben Koch Robi kivette őt a játékból, mert kellemetlenül megnyitotta, így a török csapatnak szűkült a támadórepertoárja, erre pedig nagyszerűen fel voltak készülve az osztrákok. Nagy taktikai csata volt! Ha Döme kezdett volna, valószínűleg nagyobb lett volna az önbizalma. Nehéz helyzetben állt be, nagyon szurkoltam neki. Szerintem jó átlagot hozott, láttam már jobban is játszani, nem tudta a csapat szekerét megmozdítani. Megkóstolgatták kellemetlen nyitásokkal, és néha elbizonytalanították. Az elején egyértelműen jobb volt az Arkas, amely sokkal jobban rendszerbe foglalta a játékát, dinamikus volt. Az első játszmában kilenc nyitást rontottak a hazaiak, ez meghatározta a szettet, hiszen így meg sem tudták közelíteni ellenfelüket. Balga hibákat követtek el, nem óriási erővel szerváltak egy kicsivel a vonalon kívülre, hanem beleívelték a hálóba a labdát. Sok pontot ajándékoztak ezzel a törököknek. A második játszmában aztán már csak két nyitást rontottak, de ez még mindig csak a vereséghez volt elég. A vendégek elkönyvelték, hogy ez a meccs 3:0 lesz a javukra, és tényleg úgy is nézett ki, de elkezdtek lazítani! Az Aich/Dob egyre kevesebbet hibázott, és játékosai taktikusan megnyitották az ellenfél négyes ütőit, ez egy bizonyos fokig támadásban áthelyezte a súlypontot a kolumbiaira, Agamez pedig képtelen volt eldönteni ezt a meccset. Pont amikor a legjobban kellettek volna a pontjai, akkor kényszerfeladásokat kapott és elütötte a labdákat. A feladójuk többször nagyon nehéz helyzetbe hozta a négyes ütőket, Koch Robi viszont meghatározó, markáns figurája volt a mérkőzésnek. A két feladó közti különbség döntött. A törökök belekényszerültek az aranyjátszmába, és ez nagyon érdekes lehet még! Rendezettebb, jobb csapat az Arkas, jobb anyag, jobb kondíciókkal, ez látszik, de ez a ráadásjátszma nagyon kétarcú dolog! Ha mondjuk lerohanják az ellenfelüket, az osztrákoknak akkor is belefér, hogy ne csináljanak semmit, majd az aranyszettben megszakadnak! Előbb bemelegítenek, megnézik, hol támadják őket leginkább kivédekezett labda után, illetve alaplabda után. Ha okos az edző, akkor nem variál, sőt pihentet is néhány embert. Megcsinálhatják, de szerintem továbbjut az Arkas.”
Demeter György, a Kaposvár, a magyar férfiválogatott illetve a török Erdemirspor és a Fenerbahce korábbi edzője
„Az első és a második szettben a törökök taktikailag és fizikálisan uralták a játékot, és könnyed röplabdával nyertek. A folytatásban az Arkas nagyon könnyen vette a játékot, az osztrákoknak pedig nőtt a nyitásbiztonságuk és a hatékonyságuk. A törökök gyengébben fogadtak, de a kettő összefüggött. Az izmiriek lazasága a sok hibában, főleg nyitásrontásban mutatkozott meg. Nagy küzdelem alakult ki, amelyben az osztrák csapat nyert, hiszen húsz pont fölött, amikor fej-fej mellett haladtak, szerencséje is volt. Jobb játékosokból álló csapat az Arkas, de taktikailag nagyon szépen dolgoztak az osztrákok. Koch Robi játékát mindenképpen ki kell emelni. A törökök az ötödik szettben elrontottak három vagy négy nyitást, támadásban pedig kritikus pillanatokban hibáztak, pedig ütőerőben jobbak riválisuknál.”
Zarka Péter, a Kaposvár korábbi edzője
„Nagyon meglepett, hogy a török feladó ennyire elbizonytalanodott. Számomra megdöbbentő, hogy egy ilyen szintű, ilyen kondíciókkal rendelkező csapatban így el tudjon anyátlanodni egy kulcsjátékos. Az ütők nem tudják magukat megfelelően kiugrani, és a lehető legmagasabban eltalálni a labdát, holott edzésen jól megy. Mind a négy ütőjátékosnál ez volt a probléma, nem tudták kihasználni az adottságaikat és a képességeiket. Koch Robi rendkívül taktikus volt, hihetetlenül jól és fegyelmezetten játszott. Sokkal pontosabban játszott, mint a tavalyi szezonban, és jól bírta fizikailag meg fejben is. A végén fogadtunk Demeter Gyurival, hogy mi lesz a meccs legvégén az utolsó feladása. Eltaláltuk, biztosak voltunk benne, hogy centert ad! Előtte is úgy fejezte be a szettet. Nagyon tetszett ez a meccs, hiszen Robiról szólt! Nagyon jó volt! Remekül kiszolgálta a társait. Az osztrákok szinte minden idény előtt új csapatot építenek. A jelenlegi szezon elején láttam őket Kaposváron, de akkor még nagyon nyers volt a játékuk, ott nem röplabdáztak még ennyire jól, összeszokottan és taktikusan, a két centernek alig tudott Robi labdát adni.”
