Sajnos az elmúlt néhány évben már megszokhattuk, hogy kihalásos alapon rendezik a röplabda-bajnokságot. Eddig még sikerült két csoportra osztani az első osztályt, de már ez is csak szép emlék. Tizenegyen maradtak... Kezdődik a bajnokság!

Ők játszanak
•    Csepel
•    Dági KSE
•    Debreceni EAC
•    Dunaferr SE
•    Fino-Kaposvár
•    Kalo-Méh-Kecskeméti SE
•    MAFC-BME-Mapei
•    Nyíregyházi FRK
•    Sümegi RE
•    Szolnoki Főiskola RK-SI
•    Vegyész RC-Kazincbarcika

Szimbolikus jelentése van annak, hogy ugyanazon a napon kezdődik a magyar férfi röplabdabajnokság, illetve a nyugati országhatártól néhány kilométerre, Bécsben az Európa-bajnokság. Ez is azt mutatja, hogy mennyire nincs semmi köze kis hazánk röplabdavalóságának a nemzetközi eseményekhez. Bár a rendkívül csekély távolság miatt bizonyára akadna néhány edző és játékos, aki szívesen megnézné élőben a szerbeket, a törököket, vagy a szlovénokat, erre nincs lehetőségük, mert „odafönt” valamiért az a döntés született, hogy el kell kezdeni a bajnokságot, gyorsan-gyorsan, hamar, már szeptember elején!

„Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk.” – mondta Pelikán elvtárs, a Tanú című filmben, és hát legyünk őszinték, ezzel mi is így vagyunk röplabda-ügyben. A mienk, éppen ezért szeretjük! Újra tétmeccseken szurkolhatunk, újra láthatjuk a kedvenceket, újra számolgathatunk minden forduló után, újra reménykedhetünk (mondjuk a színvonal javulásában), és újra bosszankodhatunk (mondjuk a játékvezetői ítéleteken)!

Az átszervezés azért vált szükségszerűvé, mert a székesfehérvári Kodolányi inkább a Budapest-bajnokságot választotta, a Veszprém pedig az NB II-t, ahonnan nem érkezett senki, mert a Pécs nem tudta vállalni a feljutást. Az összenyitott csoportok miatt sajnos lesznek teljesen fölösleges, 45 perces mérkőzések, amelyek egyáltalán nem érik meg az útiköltséget, a terembérletet és a bírói díjat, de tegye fel a kezét, akinek első blikkre jobb ötlete támad az összevonásnál.

Nézzük a mezőnyt csapatonként! A Csepel a legutóbbi idényben némileg hullámzó teljesítményt nyújtott, bár az mindenképpen elismerésre méltó, hogy feljutott az (akkor még létező) Extraligába, és ott benn is maradt. Ha az ingadozást némileg ki tudják küszöbölni, minden bizonnyal a középmezőny meghatározó, egy-két csapat kivételével szinte minden ellenfélre veszélyes szereplői lehetnek.

A Dági KSE lehet a bajnokság meglepetéscsapata. Bár a kistelepülés együttesének jó szereplése talán nem is lenne akkora meglepetés, hiszen a hírek szerint az évek óta együttjátszó keret ezúttal is megmaradt, és a nyáron sem álltak le az edzések. Természetesen Zirigh Balázs és társai sem lesznek fiatalabbak, de amíg az örökifjak lendületével vetik bele magukat a meccsekbe, addig minden riválisnak remeghet a lába a dági katlanban!

A Debreceni EAC az előző szezonban is az NB I hátsó régiójában tanyázott, és bármennyire tiszteljük is Fodor Antal edző munkáját, a behatárolt lehetőségek miatt jelentős változás most sem várható. A Dunaferr SE most is odaérhet a dobogóra, hiszen évek óta bizonyítja, hogy Kelemen István (és most már Tomanóczy Tibor) nevelőmunkája milyen hasznos és értékes. Bár Bokor Elek távozott, az együttes jelentős része változatlan maradt, ez, és a magas szintű edzésmunka garancia a sikerre.

A legnagyobb változások kétségtelenül a Fino-Kaposvár csapatánál történtek. Visszatért a belföldön és külföldön egyaránt sikeres edző, Demeter György, de a nehéz anyagi helyzet miatt (öt év alatt mínusz 26 millió...) több játékos távozott. A Mester dolga nem könnyű, mindenesetre ha valaki, ő biztosan remek csapatot fog gyúrni a maradókból és az érkezőkből. A pénzhiány miatt a nemzetközi szereplés is kimarad idén a somogyiaknak, hosszú évek után tehát megint részt vesznek a bajnoki alapszakaszban. Úgy tűnik, Nagy József, Szabó Alpár, Dömötör Lajos, Gergye Roland, Kaszap Tamás és Deák Márk biztosan marad, és érkezett Nacsa Gábor. Csatlakozik a felnőtt kerethez Magyar Bálint, Bozóki Bence, Vajda Tamás és Lesznyik Károly. Németh Ferenc Szerbiában, Kovács I Zoltán pedig a görög Lamia csapatában folytatja. Schulcz István a horvátországi Eszéken volt próbajátékon, tehát valószínűleg ő sem marad Kaposváron. Geiger András érkezésére van még esély, ő az osztrák hotVolleys Wien együttesével kacérkodik, de még nem kapott választ a bécsiektől. Ifj. Laszczik Iván befejezte játékos-pályafutását.

A nyári időszakban a Kecskemét erősödött meg leginkább. Csányi Dániel érkezett Szegedről, Csoma Krisztián hazatért Kaposvárról, Szappanos Máté a MAFC-tól, és esély van még Schulcz István visszatérésére is. Csupán Rapi Róbert távozott, de az ő esete ismét a magyar röplabdasport jelenlegi helyzetét szimbolizálja: a bajnoki- és Magyar Kupa-ezüstérmes egyik legjobbja, alapembere Londonba költözött, és a vendéglátóiparban helyezkedett el, mert itthon a röplabdából nem tudta eltartani a családját. Ettől függetlenül Kecskeméten mindenki úgy véli, hogy a kedvencek ebben a szezonban már biztosan megtörik a Kaposvár évek óta tartó egyeduralmát.

A MAFC-nál is történt egy-két változás. Molnár Ádámot Nyíregyházáról igazolták, a veszprémi Bolvári Dániel pedig újrakezdte a játékot. A fővárosi együttes élvonalbeli pályafutása legrosszabb eredményét érte el a legutóbbi hetedik helyezéssel, azonban a szezon második felében, különösen a rájátszásban egyáltalán nem volt kilátástalan a játéka, sőt! Erre alapozva a Vocskó György, Novák László edzőpáros újra sikerre vezetheti a csapatot, amely leginkább a káposztásmegyeri oroszlánbarlangban lehet szinte bárkire veszélyes! Nehézség, hogy eltiltás miatt a feladó, Vocskó Máté először az ötödik fordulóban léphet pályára. A Nyíregyházi FRK szerencsére nem követte a város női csapatainak példáját, nem szűnt meg, illetve nem lépett vissza. Sajnos manapság már ez is becsülendő.

A Sümeg erősített, de leginkább olyan játékosok érkeztek, akikkel az elmúlt szezonban már a Veszprém sem ért el kiugró eredményt. Hátha az új környezetben megújulnak, vagy legalább nem tűnnek el... A hírek szerint az edzőkérdés még mindig nem megoldott, de napjainkban már ezek sem kardinális kérdések egy magyar élvonalbeli röplabdacsapatnál. A Szolnok játékereje nem változott az előző bajnoksághoz képest, úgy tűnik, az együttesnek reálisan a középmezőny végén lesz a helye.

Talány, hogy mire lesz képes a Kazincbarcika, amelyből a román CSM Bucuresti csapatához igazolt Kovács II Zoltán, és az osztrák SG Amstettenhez ment Toronyai Miklós. Úgy volt, hogy Lónárt Péter visszatér a MAFC-hoz, de ott még nem jelentkezett. Érkezett Bokor Elek, akire minden bizonnyal komoly feladatok várnak a borsodi együttesben, a saját nevelésű fiatalok pedig továbbra is megmutathatják, mire képesek. A Vegyész az előző bajnokság egyik üde színfoltja volt, bízunk benne, hogy ez most is így lesz.

Szerintünk nagyjából így néz majd ki a tabella a szezon végén, de mérget azért nem vennénk rá:
1. Fino-Kaposvár
2. Kalo-Méh-Kecskeméti SE
3. Dunaferr SE
4. Dági KSE
5. Vegyész RC-Kazincbarcika
6. MAFC-BME-Mapei
7. Sümegi RE
8. Csepel
9. Szolnoki Főiskola RK-SI
10. Nyíregyházi FRK
11. Debreceni EAC

Az első forduló párosítása
Szeptember 10. szombat, 16 óra: Dunaferr – Nyíregyháza
Szeptember 10. szombat, 18 óra: Dág – Szolnok
Szeptember 11. vasárnap, 16 óra: MAFC – Csepel
Szeptember 11. vasárnap, 17 óra: Kecskemét – Debrecen
Szeptember 11. vasárnap, 17.30: Kazincbarcika – Sümeg
Szabadnapos: Kaposvár