Nem szólhatott bele a játékoskeretbe és elszámolási viták is voltak – írta Kántor Sándor a Somogy TV szerkesztőségéhez eljuttatott levelében. A kaposvári röplabdacsapat volt játékos-edzője úgy fogalmazott: a konfliktusok miatt kezdte kilátástalannak érezni a munkát.
Kántor Sándor élete a röplabda – írja nyílt levelében. A Fino-Kaposvár férfi röplabdacsapatának leköszönő játékos-edzője több ponton sérelmezi levelében a vezetőség döntéseit. Úgy érzi, mindent megtett a csapatért, még akkor is, amikor nagyon nem volt lehetőség az előrelépésre. Az egyesületnél a forráshiány sok mindenre rányomta a bélyegét.
Kántor Sándor: – Időközben, az anyagi gondok láttán a szakmai igazgató többször lemondott, az elnökség szétesni látszott, légüres térbe került a Kaposvár a szezon végére. A fiatal, rutintalan csapattal végül ugyanazt a helyezést értük el a nemzetközi színtéren, mint tavaly a jóval rutinosabbal, illetve hoztuk a kötelező érmeket.
Így emlékszik Kántor Sándor, aki nem egy alkalommal vitte már sikerre a fiúkat. A vezetőségnek viszont úgy látszik ez kevés volt. Mint arról a televízió korábban már beszámolt 3:2 arányban választották meg Demeter Györgyöt az új edzőjének.
Egyed László, a Fino-Kaposvár új elnöke kijelentette: – Egy pedagógus-jellegű, nevelő-jellegű vezetőedzőre lenne szüksége a fiatal csapatnak.
Ezen képességek Kántor Sándorban is megvannak, hiszen a Nagy Sportágválasztón maga szervezte meg a röplabda népszerűsítésére hivatott programot, hogy még több fiatalt megnyerjen a sportnak. A vezetőségnek, mint írja, erre nem volt szándéka. Azt is furcsállja a távozó edző, hogy nem szólhatott bele a játékoskeret összeállításába, valamint, hogy aránytalanul kevés prémiumot kaptak a jól teljesítő játékosok. Kántor Magyar Kupában nyújtott teljesítményét például félszázalékosra értékelték végül. Egyelőre nem tudni, hogy látjuk-e még a leköszönő edzőt a pályán. Korábban a televíziónak az új edző és a csapat elnöke sem tudott felelni erre a kérdésre.
(forrás: somogytv.hu)
Szarás
Van egy röplabdaedző Magyarországon, akinek van egy számomra rendkívül tiszteletreméltó és örökbecsű mondása. Több is van neki, de ezek közül csak egy, ami most idetartozik.
„Soha nem szarok oda, ahonnan enni kaptam!”
Magyarul például nem kritizálom nyíltan azt a klubot, ahol évekig dolgoztam, és nagyon jól megéltem.
Ezt persze nem könnyű betartani. Többek között én sem tudom betartani! Ezen a blogon én is nagyon sokszor megtalálom a röplabdaszövetséget, ahol több mint két és fél évig dolgoztam, de az új vezetés gusztustalanul kirúgott.
Az elválás gyakran fájdalmas, de ilyen helyzetben sem lehetetlen elegánsnak maradni. A Kaposvár volt edzőjének van mire büszkének lennie, mindig bajnok és Magyar Kupa-győztes volt a kaposvári csapattal. Előbb játékosként, majd játékos-edzőként, végül edzőként. Senki nem támadja, nem bántja, nem kritizálja. Senki nem kereste elő például a visszatérésekor, 2006-ban adott sajtónyilatkozatait, amelyben vázolta a somogyi együttes jövőképét, és azt mondta, hogy a csapat nemzetközi szinten is tényező lesz. Hát nem sikerült. Nagyon nem...
Arról, hogy nem szólhatott bele a játékoskeret összeállításába, mindenki tudja, hogy egyszerűen nem igaz, ezért nevetséges és szánalmas ezt leírva látni. Félisten volt ő Kaposváron, játékos, edző, menedzser, klubvezető, szertáros, minden egy személyben. Az ő szellemi és fizikai irányításával rabolták ki a Kecskemétet.
A szövetségi kapitánynak lassacskán le kellene zárnia szakmai karrierjének ezt a fejezetét, még akkor is, ha számára fájdalmas a szakítás, és inkább a válogatottra koncentrálnia, mert azon a fronton még annyi sikerrel sem büszkélkedhet, mint a klubcsapata esetében. Augusztusban jönnek a lettek, és mindjárt július van...
