Az Extraligában legutóbb hetedik helyezett Békéscsabai RSE felnőtt csapatát a nyártól az eddigi edző, Nagy Attila helyett a csapat egyik játékosa játékosa, Fésüs Erzsébet irányítja. A center elmondta, edzésben marad, de azt szeretné, ha inkább a tehetséges fiatalok játszanának, ő pedig a kispadról irányíthatna.

– Néhány egyesületben megfordult pályafutása során. De hol kezdett röplabdázni?
– Sarkadról származom, és ott a helyi általános iskolában röplabdáztam először, majd középiskolába kerülve a békéscsabai Vízműbe járva folytattam a sportolást. Tizenhét esztendősen leigazolt az első osztályú Szolnok, majd egy év múlva az Egerhez mentem, s itt kis megszakítással nyolc évet húztam le. Jó csapatunk volt, háromszor nyertünk bajnokságot és kétszer Magyar Kupát, a válogatottba is bekerültem, ahol összesen hetvenkét alkalommal léptem pályára. 1997-ben sikerült külföldre szerződnöm, a Bari csapatához az olasz A2 Ligába. A következő szezonban pedig egy osztállyal feljebb az olasz csizma hegyére, Reggio Calabriába tettem át a székhelyemet.

– Hogyan boldogult az olasz nyelvvel?
– Amikor először kimentem egy szót sem tudtam olaszul. Ám a röplabda nyelve mindenhol közös, s így erre építve pillanatok alatt sikerült felvennem a ritmust. Ráadásul az olaszok rengeteget beszélnek, ezért volt lehetőségem a nyelvgyakorlásra. A játék is jól ment, ennek köszönhetően is tudtam egy év múlva az A1-be igazolni. Az olasz bajnokság az egyik legerősebb a világon – minden együttesben olimpiai és világbajnokok sora játszik – ezért én sem az itthon megszokott centerposzton szerepeltem, hanem liberóként. Itt sikerült két bajnoki ezüstöt begyűjteni, sajnos a fináléban mindkétszer elvéreztünk. Szerettem volna tovább is kint maradni, de akkor még nem voltunk az Európai Unió tagja, s mivel szigorítottak a szabályokon, nem volt mód a szerződéshosszabbításra, hazajöttem. A BSE, a Jászberény és a Nyíregyháza érintésével érkeztem 2006-ban az akkor NB II-ben röplabdázó békéscsabai együtteshez. Itt azonnal sikerült a feljutás, mondjuk én a tavaszt a spanyol első osztályban töltöttem Granadában, a helyi egyetemi csapatban, ahonnan egy előnyös szerződést kaptam. Időközben azonban beláttam, hogy család nélkül nem szerencsés egyedül nekivágni a nagyvilágnak, ezért immár négy éve folyamatosan a Békéscsabában játszom.

– Mennyire elégedett a nemrégiben befejeződött bajnokságban elért hetedik hellyel?
– Mindenképpen többet vártam a csapattól. Titkon reménykedtem abban, hogy bejutunk a legjobb négy közé. Sajnos olyan nem várt vereségekbe szaladtunk bele, amelyek megakadályozták a jobb helyezést. Mondtam is a lányoknak, hogy remélem, az ebben az évben elkövetett hibákból tanulva a következőkben jobbak leszünk.

– Mit vár a következő bajnokságban, immár új szerepkörben?
– Július huszonhetedikén kezdjük a felkészülést, s a mostaninál mindenképpen előrébb kell végeznünk a bajnokságban, ám még minden nagyon képlékeny. Nem tudom, hogyan alakul a távozók és érkezők listája. Az biztos, hogy edzésben maradok, de azt szeretném, ha helyettem a tehetséges fiataljaink játszanának és nyernének meccseket, én pedig a kispadról irányítanám őket.

(forrás: hir6.hu)

Címkék: békéscsaba röplabda fésüs extraliga brse

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvolley.blog.hu/api/trackback/id/tr42969826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.