Lazáry Fanni Szombathelyen a Kanizsai Dorottya Gimnáziumba járt, majd Budapesten, a Radnóti Miklós Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A BSE csapatával tavaly juniorbajnokságot nyert, egy családsegítőben végez önkéntes munkát, a bátyja, Viktor pedig Szombathely alpolgármestere.

– Honnan a Fanni név?
– A Fanni nevet szüleim választották, még akkor, amikor csak gondolat voltam. Miután összeházasodtak, elhatározták, hogy szeretnének egy közös kislányt, akinek Fanni lesz a neve. Pechjükre – vagy éppen szerencséjükre? – először született a legidősebb bátyám, Mátyás, aztán őt követte Áron, majd harmadikként Viktor érkezett, és hogy negyedikre is fiú születik, szinte már borítékolható volt. Ő volt Márton. Idestova húsz éve születtem, amikor már volt ultrahang, viszont a szülészorvos már babonából sem merte elmondani édesanyámnak és édesapámnak, hogy kislányuk fog születni.

– Ötödikre csak összejött...
– Június 28-án megérkezett Fannika, a család ötödik gyermeke, akiről még cikkeztek is akkoriban! A nyári születésemből adódóan én voltam talán az egyetlen, akinek a születésnapját nem ünnepelték meg az iskolában, úgy igazán, mert hát ugye akkor már szünet volt. Ezért, önző módon, jó hangosan terjesztettem minden évben, hogy március kilencedikén van a névnapom, pont nőnap után, így még könnyen meg is jegyezhető! Szerencsémre sokan vették a lapot, és nem telt el még úgy év, hogy ne köszöntött volna fel valaki a névnapomon. De hogy ne essek abba a hibába, hogy én bezzeg nem köszöntök vissza, csináltam egy Excel-táblázatot, amiben vezetem a szeretteim névnapjait és születésnapjait is. Persze néha még így is becsúsznak bakik...

– Volt olyan névnapi parti, amely örökre emlékezetes marad számodra?
– A legemlékezetesebb bulit a szombathelyi röplabdacsapatomnak köszönhetem! Székesfehérváron játszottunk juniormeccset, és megbeszéltünk, hogy az egyik játékosunk 18. születésnapját ott ünnepeljük meglepetésszerűen. De csalafinta módon engem kihagytak a készülődésből, ami akkor először bántott is, viszont az étterembe lépve határtalanul boldog voltam: nem felejtettek el engem sem! Volt ott lufi, konfetti, szerpentin, transzparensek, torta, szóval minden, ami egy köszöntéshez kell.

– A Fanni nevet azért elég nehéz becézni. Az általam ismert becenevek meg elég hülyén hangzanak. Mégis megkérdezem, van beceneved, egyáltalán szereted, ha becéznek?
– Kifejezetten szeretem, ha becéznek! A családom után a fent említett röplabdacsapatom tagjai és az edzőm kezdett el becézgetni. Az általános a Fannika volt. Nagyon sokan Fancsinak becéznek. Nagyon jól esett, amikor az új osztálytársaim kezdték el használni ezt. A szobatársam megrögzötten Fáninak hív, de neki elnézem. Unokatestvérem Fannusnak nevez csecsemőkorom óta. Az új röplabdacsapatomban inkább a Lazáry vezetéknévvel játszottak, így lettem Laza. Szerintem, ha valakit becéznek, az a két ember között egy szorosabb, bensőségesebb kapcsolatot jelent. Valószínűleg ezért szeretem én is.

– Nőnap és Fanni-névnap egymás után. Nem jársz így rosszul? Van, aki mindkét nap felköszönt?
– Bizony volt olyan, aki összevonta, ami első blikkre nem esett jól, de végiggondolva mégis csak az volt a lényeg, hogy nem felejtettek el. A tudat, hogy valaki gondol rám, legalább egy sms erejéig, mindig jólesik.

– Említetted, hogy négy testvéred van. Van köztük zenész, no meg Viktor, aki alpolgármester. Milyen érzés Lazáry Viktor kishúga lenni?
– Sajnos nem sokat érzékelek belőle. Két éve úgy döntöttem, hogy eligazolok egy profi röplabdacsapatba, s egy erősebb gimnáziumban fejezem be a középfokú tanulmányaimat. Ezt követően kezdődött a kampányhadjárat Szombathelyen, majd jöttek a választások áprilisi és főleg az októberi fordulói. Az ajánlószelvény-gyűjtésből szerencsém volt egy napig kivenni a részemet a bátyám oldalán, amit rettentően élveztem! Áprilisban és októberben is hazautaztam szavazni, mert nálunk a családban ennek fontos hagyománya van. Októberben persze más volt. Ott lehettem egész este abban az étteremben, ahova a párt tagjai érkeztek, miután kihirdették a győzelmüket. Elsőként gratulálhattam a bátyámnak a családból, s foghattam kezet a leendő alpolgármesterrel. Erre nagyon büszke vagyok! Sajnos a beiktatásán nem vehettem részt, de szüleim képviselték a családot.

– Azért gondolom néha beszélgettek...
– Ha hazamegyek, mindig együtt ebédelünk vasárnap, s Viktor rengeteget mesél. Van, hogy mi meg sem szólalunk órákig, mert ő csak mondja, s mondja az új ötleteit, innovációit, a még rá váró feladatokat a város vezetésében. Ilyenkor mindig rettentő impulzív a légkör az asztalnál. Főleg, ha velünk ebédel Takácsné Tenki Marika néni is, bátyám párjának édesanyja. Amit én látok, az számomra követendő példa. A bátyám bölcs lett, és mérhetetlenül nyugodt, amióta kinevezték alpolgármesternek. Szinte látom a vállán azt a két tonnás követ, ami nyomja őt. Ugyanakkor azt is látom, hogy tartja magát a végletekig, és növeszti azt a bizonyos pálmát.

– Akkor lehet, hogy egyszer még Lazáry Fanni is politikus lesz?
– A politikai élettől, Viktornak is köszönhetően, nem zárkóztam el, aminek örülök. Kiskorom óta figyelem, hogy társalognak szüleim és bátyáim a vasárnapi ebédnél, vagy éppen hogy csap át egy-egy beszélgetés heves vitatkozásba, aminek táptalaja mindig a politika volt. Nekem sosem engedték, hogy beleszóljak ezekbe a témákban, vagy hogy közelítsek a politika felé. Ma már, hogy én is felnőttem, ez feloldódott. S ha megpendítem bátyámnak, hogy én is belépek egy pártba, akkor ma már inkább támogat, mint ellenez, de semmiképpen sem erőlteti! Így utólag egy kicsit sajnálom, hogy nem lehetek Szombathelyen, és nem örülhetek minden egyes sikerének vele, vagy nem gratulálhatok neki első kézből, személyesen. Viszont napi szinten olvasom a sajtóját, és bombázom őt a gratuláló üzeneteimmel.

– Említetted, hogy Budapestre költöztél. Hamar megtaláltad a helyedet?
– Nekem a pesti életem teljes mértékben kiegyensúlyozott. Tavalyelőtt, amikor felköltöztem, először még nem voltam benne biztos, hogy jól döntöttem. Az első évem azonban visszaigazolt, juniorbajnokságot nyertem a BSE csapatával, ráadásul veretlenül. 4.6-os lett az átlagom az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 11. évfolyamában, ami állítólag a negyedik legjobb iskola Magyarországon. Most érettségi előtt állok. Volt egy csodálatosan szép szalagavatóm a Syma-csarnokban, ahol a szerelem is rám talált, s most egy még csodálatosabb ballagás előkészületei folynak. Igen, sokat kell tanulni, mert ez a Radnóti, és igen, még többet kell tanulnom, mert a Corvinus Egyetemre készülök. Szerencsémre a párom sokat segít nekem, s elnézi, ha zárásig a könyvtárban gubbasztok. S abban a maroknyi szabadidőmben, ami van, önkéntes munkát végzek egy családsegítőben. Egy hetedikes kislányt korrepetálok kémiából, történelemből, és éppen amiből kell.

(forrás: westindex.hu)

Címkék: szombathely röplabda bse lazáry

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvolley.blog.hu/api/trackback/id/tr982735933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.