A Leeds Carnegie női- és férficsapata is bejutott az Angol Kupa április 28-i döntőjébe, amelyet a ketteringi Országos Röplabda Központban rendeznek. Mindkét yorkshire-i együttes második helyen végzett a sorozatban egy évvel ezelőtt, így most itt a lehetőség, hogy javítsanak: a nők a Swiss Cottage, a férfiak pedig a London Polonia ellen emelhetik magasba a trófeát.
Angol Kupa, nők, elődöntő
Polonia IMKA London ― Swiss Cottage 0:3 (―22, ―21, ―19)
Dobos Ildikó, Borsos Anna (Polonia IMKA London) és Bulatkó Éva, Várkonyi Bernadett (Swiss Cottage)
Hatalmas játék, nagyon jó közönség, felpörgött csapatok, adrenalin a köbön! Ez volt jellemző az első elődöntőre, amelyet a Swiss meglepetésre simán nyert három játszmában a címvédő otthonában.
— Swiss nyitás az ötös helyre, rossz passz, gyenge támadás, kemény Swiss kontra ― nagyjából ez volt a tervünk a mérkőzés előtt — mesélt Várkonyi, a Cottage liberója a hunvolley.blog megkeresésére. — Mi az erős szervákra építettünk, ami be is vált. A meccs elején a Polonia is jól szervált, de lehet, hogy csak mi voltunk egy kicsit idegesek fogadásban. Nem tagadom, az első szervákat én néztem be, így én lettem a kiszemeltjük. Viszont azzal nem számoltak, hogy szeretem a hibáimat a meccs elején letudni, és innentől kezdve kilencvenkilenc százalékban pontos volt a nyitásfogadásom. Érdekes, csak a harmadik szettben jöttek rá, hogy mást kéne célozni, de akkor már késő volt. Az igazi veszélyt nekünk a gyors centertámadások és a blokkokról lepattanó labdák jelentették. Dobi bámulatosan irányította az övéit. Egyik labdamenetben ahelyett, hogy a hálóra rájátszott labdát ő oldotta volna meg, villámgyorsan továbbadta a centernek, aki pedig ― persze az ejtésre készülő Swiss-sereg fölött ― ezerrel a sarokba küldte. A háló egyik négyzetén keresztül össze is néztünk Dobival, majd egy-egy mosollyal zártuk a labdamenetet. Voltak gigászi labdamenetek, gyakran azt hittük, sose lesz már pont. A meccs vége felé egyre több lett a nyitásrontás, de mezőnyben továbbra is jól teljesítettünk, olykor a „lusta” négyesek is szépeket mentettek. A másik oldal sokszor volt bizonytalan, leginkább a mezőnyben akadtak problémáik. Nem maradhattak el a rossz bírói döntések sem, egyszer a Poloniából valaki kapott is egy sárgát.
Várkonyi végigliberózta a meccset, Bulatkó azonban nem lépett pályára.
Leeds Carnegie ― Team Northumbria 3:1 (16, ―24, 16, 18)
Farkas Virág, Kiss Beáta, Kun Dorottya (Leeds Carnegie) és Tóth Luca (Team Northumbria)
A Carnegie-nek fel kellett adnia a hazai pályát, mivel a csapat terme foglalt volt a hétvégére, így a szomszédos Sheffieldben találkoztak a felek. A második szettet leszámítva sima találkozó volt, a Leeds szinte végig uralta a mérkőzést. A találkozó után Farkas Virág boldogan nyugtázta, hogy a csapat sorozatban harmadik döntőjére készülhet.
— Úgy mentünk neki a sorozatnak, hogy ezt már nyerjük meg, mert a korábbi két finálét elbuktuk a Poloniával szemben ― nyilatkozott a hunvolley.blog-nak Farkas, aki 14 ponttal zárta a találkozót. — Jó volt a bemelegítés, remekül kezdtük a meccset is. A második szettben talán a fogadásunk szétesett egy kicsit, de szerintem végig mi irányítottuk a találkozót. Ütésben nem mindig brillíroztam, de a mezőnymunkámmal és a passzal nem akadtak gondjaim. Dodó jól osztogatott, Beát pedig a mérkőzés felénél egy hiba után lecserélte az edzőnk, aki most szokásával ellentétben bátrabban mert nyúlni a padon ülőkhöz. Egyértelmű céljaink vannak, szeretnénk végre mi végezni az élen.
Tóth Luca még mindig sérült, de így is játszott, hat pontot szerzett. A döntőben tehát öt magyar játékos lesz érdekelt a Swiss Cottage ― Leeds Carnegie mérkőzésen.
Angol Kupa, férfiak, elődöntő
London Lynx ― London Polonia 1:3 (―19, ―22, 13, ―21)
Offra Norbert, Rapi Róbert (London Polonia)
A Poloniát tavaly a Carnegie búcsúztatta a négy között, most azonban elkerülték egymást a felek, így 2010 után Offra ismét döntőt játszhat, miután a Polonia négy játszmában nyert kisebbik londoni riválisa ellen.
Leeds Carnegie ― Team Northumbria 3:1 (11, 15, ―20, 22)
Herczeg Roland és Tóth Milán (Leeds Carnegie) és Berndt Attila (Team Northumbria)
A mérkőzésünk előtt Berndték nagyon fogadkoztak, azonban az első két szettben nem volt egyenrangú ellenfele egymásnak a két csapat. A Northumbria liberója pocsékul játszott, ahogy feladójuk sem nyújtott jó teljesítményt. Ami minket illet, élveztük a játékot. Tökéletes passzok, így én könnyedén tudtam dolgozni a halónál, a jól elosztott labdákat pedig nem egyszer egyes blokk mellett kegyetlenül beverték az ütők. Remekül szerváltunk, összesen 11 ászt nyitottunk. Herczeggel továbbra sem bírt az ellenfél, a Heraklész-díjas nyitásfogadó-ütő 21 pontot szerzett (öt ász, négy blokk). Az első és a második szettben minden bejött nekünk: bebújós, követő, ászok, remek blokkok. A harmadik felvonásban magukra találtak az északiak, mi pedig néhány gyermeteg hiba miatt kicsit összezuhantunk, de ekkor sok nyitást is rontottunk. 11:11-es állás után két ponttal megléptünk, majd számomra érthetetlen okokból az edző engem lecserélt, hogy 13:14-nél visszavigyen. Lelke rajta, de utána sajnos nem tudtunk felpörögni, így visszakapaszkodott a Northumbria a meccsbe. A negyedik felvonás tartogatta a legnagyobb izgalmakat. Berndték éreztették velünk, nem adják fel, de szerencsére újra magunkra találtunk. Hiába csúsztak be ekkor is hibák, az ellenfél is jókor botlott, centerünk pedig egy ászértékű nyitással lezárta a párharcot, ismét bejutottunk a döntőbe!
Tavaly 3:1-re kaptunk ki a Sheffieldtől, akkor még Fehér Tamás, Demeter András és Berndt Attila is játszott a Carnegie mezében, én viszont nem voltam ott, mert mumpszom volt, így nagyon várom már az április finálét. Teljesítményemmel most először elégedett vagyok, bár voltak hiányosságok, amelyeket természetesen a fináléig ki fogok tudni javítani. A fogadásunk hihetetlen jó volt, Herczeg 76, másik szélütőnk 77 százalékkal fogadott, míg a liberónk 68 százalékkal zárt, igaz, sokszor alibi nyitások érkeztek a másik oldalról. Ha a passzunk ilyen jó lesz, nem lesz félnivalónk, de nem szabad leírnunk ellenfelünket, hiszen a Polonia rutinos csapat, ráadásul egy Rapi Robival is erősödtek.
Az április 28-i döntőt Roland és az én édesapám is a helyszínen tekintheti majd meg, mivel 50. születésnapjukra egy-egy repülőjeggyel leptük meg őket, amelyről most értesülnek a cikk olvasása közben. Reméljük, hogy az egykori kiváló játékosok ― Herczeg László és Tóth Tibor ― nem fognak valami ócska kifogást találni, április 24-én a Ferihegyről indul a repülőjük, az irataikat ne hagyják otthon, a jegyüket pedig nemsokára küldjük!
